Tudjuk, hogy a migrén és a fejfájás olyan kínzó, hogy a leggyorsabban szeretnének megszabadulni tőle, de a megoldás nem mindig az, hogy bekapunk egy fájdalomcsillapítót. A legújabb kutatások szerint a bélflóra egyensúlya befolyásolhatja a migrénes rohamok kialakulását is. Vagyis életmódunk, táplálkozás, az alvás minősége, a stressz, a testmozgás is fontos szerepet kap a kezelésben. A humán mikrobiom ezen a területen is nagy áttörést hozott és új perspektívába helyezte a migrén kóroktanának tényezőit is, melyek ma a klinikai agykutatás és farmakológia fontos kutatási területei.
Szoros kapcsolat van a bél-agy tengely és az idegrendszer között, amit részben a bolygóideg mediál, részben a bélflórát alkotó baktériumok által termelt anyagcsere termékek közvetítenek.
A migrén kialakulásának központjában a thalamus fáradás áll, ez a köztiagyban lévő átkapcsoló relé. Ezen átmegy az összes érzőideg, és befolyásolja, hogy a fájdalomérzet kialakul-e, és ha igen, akkor milyen súlyosságú lesz az. A thalamus "készültségi" állapotát egyéb agyterületek (főképp a hypothalamus) vezérli, és ezzel összefüggésben is jelennek meg a migrénről közismert vegetatív tünetek.
Az, hogy egy stressz okozta vállövi feszültség miért válik súlyos munkaképtelenséget, levertséget, akár hányásig fokozódó rosszullétet okozó állapottá, ami napokig tart, nos ezt a thalamus szabályozásból és annak túlterhelésből tudjuk levezetni. Ennek megfelelően az oki megelőző kezelés középpontjában is a "thalamus fáradást" előidéző (sok esetben gyulladásos) tényezők felderítése és kiiktatása áll. Ezek között a gyakorlatban első helyen szerepelnek a bélflóra és azzal kapcsolatos kóroki tényezők.
Az alábbi videót szakembereknek ajánljuk, amelyben Prof. Dr. Rami Burstein a Harvard Egyetem Fejfájás Kutató központjának vezetője a fejfájás kóroktanáról beszél.
